Még nincs december, de már itt az igazi tél, leesett az első hó, és advent első hétvégéje is elérkezett. Karácsonyi cikksorozatunk első részében szerzőnk, Szabó Noémi (Mandula Sarok blog) két forró, fűszeres ital - egy klasszikus forralt bor és egy különleges, fűszeres puncs - receptjét hozta el nektek. Szó lesz grogról, negusról, krampampuliról és fűszeres borokról is. A fűszerek, melyeket a forraltborkészítéshez használunk (gyömbér, szegfűszeg, fahéj, csillagánizs, stb.), az indiai ayurveda orvoslás szerint "melengető hatásúak". Melegítsétek fel magatokat fűszeres italokkal!
A forralt bor legalább annyira hozzátartozik az adventi vásárok hangulatához, mint az illatos mézeskalács. A gőzölgő fűszeres és édes ital kívül-belül felmelegíti a didergő vásárfiák után kutató látogatót, ha pedig otthon készítjük el - egy hosszú, hideg nap után -, kellemes fűszeres illata belengi az egész lakást.
A bor fűszerezésnek ötlete a görögök fejéből pattant ki, de csak több, mint 2000 évvel később terjedt el a rómaiaknak köszönhetően. Abban az időben a bor sokkal savanyúbb volt, így aztán gyakran mézzel édesítettek. A méz cukortartalmának köszönhetően nőtt a borok eltarthatósági ideje, ugyanis a ként az 1500-as években kezdték el tartósítószerként használni.
Az első fűszeres bor, a Conditum Paradoxum receptje Apícius, a híres ókori ínyenc szakácskönyvéből származik. Ehhez mézet egy kevés borral , datolyával és fűszerekkel, mint a bors, babérlevél, sáfrány, pirított datolyamag és masztix (a pisztáciafa gyantája) felfőzték, majd borral higították. Ez a variáció egyébként a vina condita vagy vina piperata vagyis a borssal ízesített antik borok kifinomultabb változata.
A középkor kedvelt itala, a Hypocras a nemesek kiváltsága volt, hiszen a fűszerek akkoriban rendkívül drágák voltak. Guillaume Tierl, azaz Taillevent, V. Károly személyes szakácsának receptje alapján fahéjjal, szegfűszeggel és narancsvirággal ízesítették és gyógyító tulajdonságokkal illették. Más változatokat gyömbérrel, kardamommal, rózsavízzel, de még majoránnával, szerecsendióval, borssal való készítését jegyezték fel. Mind a mai napig kedvelt ital Bázelben, ahol mind vörös, mind pedig fehér borból készítik, cukorral, citromhéjjal, fahéjjal, szegfűszeggel, szerecsendióval, gyömbérrel, korianderrel és kardamommal fűszerezve.
A forralt bor elődeit általában hidegen fogyasztották. A mai változat ízesítése lényegesen egyszerűbb: kandiscukor, fahéj, csillagánizs, kevés szegfűszeg és néhány karika citrom vagy narancs kerül bele. A negus, mely egy angol tábornokról kapta a nevét, portói borból forró vízzel, cukorral és fűszerekkel főzött változat.
A téli ünnepek kedvelt forró alkoholos italai közé tartozik a grog és a puncs. A grog keletkezésének történetéről több lehetséges verzió kering. A 18. században a Brit Királyi Haditengerészetnél bevezették a vízzel és sörrel hígított rumot italként. Később cukrot és zöldcitromlevet is kevertek hozzá. Az grogot azonban már egy századdal korábban is fogyasztották a Karib-térségben.
Talán nem is gondolnánk, de a puncs egy Indiából származó forró alkoholos ital, mint hindi neve (panch=öt) mutatja 5 hozzávalóból áll : arrak (pálmacukorlé és erjedt rizs keverékéből kivont szesz), cukor, citrom, tea vagy víz és fűszerek. A 17. században Brit Kelet-indai társaság tengerészeinek közvetítésével jutott el Európába. Számtalan variációja létezik, karácsonykor talán a legkedveltebb a rumpuncs. Igazán látványos a Feuerzangenbowle (lángnyelv bólé) vagy krampampuli. Bár nevében a bólé szerepel, lényegében puncsról van szó. Jellegzetessége, hogy a forró vörösboros puncs felett egy rostélyon süvegcukrot helyeznek el, amit aztán rummal átitatnak, végül pedig meggyújtanak. A cukor karamellizálódik és az alatta lévő fűszeres, likőrrel vagy teával ízesített borba csepeg, ezzel megadva annak összetéveszthetetlen ízét. A kék lánggal égő süvegcukor és a keringő illatok pedig igazi ünnepi hangulatot hoznak.
Klasszikus forralt bor
1 liter vörösbor
8 szegfűszeg
2 csillagánizs
1 rúd fahéj
1 kezeletlen (bio) narancs
1 kezeletlen (bio) citrom
4-5 evőkanál kandis- vagy barnacukor
A bort a fűszerekkel, a citrom- és narancshéjjal forráspontig melegítjük, majd 15 percig állni hagyjuk, ügyelve arra, hogy ne forrjon fel. Ezután már tálalhatjuk is.
Kardamomos-gránátalmás puncs
0,8 liter almabor vagy almalé
½ narancs leve
½ zöldcitrom leve
4 filter vagy 4 csapott teáskanál rooibos tea
2 evőkanál méz
1 kisebb gránátalma
10 zöld kardamom
A teafiltereket ½ liter forró vízzel felöntjük és 5-7 percig állni hagyjuk. Az almabort vagy almalevet felforrósítjuk a kardamommal, a narancs- és zöldcitromlével, hozzáadjuk a mézet majd 10 percig forráspont alatt tartjuk. Hozzáöntjük a teához, és hozzáadjuk a gránátalmamagokat. Ezt a forró italt - ha almalével készítjük - mivel alkoholmentes, és mivel a rooibos tea koffeinmentes, napszaktól függetlenül nyugodtan fogyaszthatják gyerekek is. (Fotó a cikk elején.)
Ahogyan korábban írtunk róla, a csipkebogyót és galagonyát nemcsak lekvárnak vagy tea formájában használhatjátok fel, de ízesíthetitek vele a forralt bort is - így.
Karácsonyi cikksorozatunk következő részeiben gyors és egyszerű süteményeket, kekszeket, saját készítésű gasztro-ajándékokat, vega és halas karácsonyi menüt készítünk majd.
Addig is böngésszetek a cikk szerzőjének, Szabó Noéminek a fantasztikus karácsonyi süteményreceptjei között!
Hozzászólásaitokat a 100fok facebook oldalán várjuk!
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!